Gloire & Toile

It began with a fake book  I bought in shop on a whim. It looked so good with its pale olive green leather cover (I assume it is leatherette) and golden embellishment that I couldn’t leave empty handed.



 

I knew from the very first moment that it will hide a tiny French shop façade - as the spine is decorated with a huge fleur-de-lys, it was a pretty obvious decision. It took me 5-6 weeks to figure out what kind of shop façade I wanted. I finally made up my mind to create a tiny interior décor shop, which – in  my imagination – is located somewhere in the Marais district in Paris, close to the Place du Vosges. The Marais is filled with little gems like this: slightly dilapidated, centuries old buildings hiding lovely little shops. The name was an instant decision: Gloire means not only glory, but lustré and luxury in French and connected to the Bourbon dynasty, especially Louis XIV, XV and XVI. I knew one thing for sure: I didn’t want to use the way too „overused” Marie Antoinette motifs all over, my aim was to show that the gloire is far more than that. I used Toile de Jouy fabric (textile of Jouy city), the most well-known French fabric, whom was appointed as royal suppliers by Louis XVI. Toile de Jouy today means a special printed fabric with fine and intricate patterns in several colours, not exclusively produced in Jouy. My tiny shop offers glass items, crystal, toile de Jouy wallpaper and fabric, decorated boxes, pictures, paintings and luxury home décor. I decided to dress up the interior cover as well,  painting part of another building’s façade onto it. It is simple with honeylike colour and very lively blue shutters.



 

The building is clearly centuries old, not in a very good shape, we can see the rough plaster, the electric wires, the old gutter and the dirty walls. Opposite to this, there is a lovely shop window which helps us to forget the neglected building. The window shows us a different world: sparkling crystal perfume bottles, expensive glass chalice, beautiful wallpapers and fabrics, candle holders, luxurious silver tray. Instead of a fancy sign I chose handwriting to prepare the Gloire and Toile sign, it fitted my purpose better to bring back a piece of the old glory.

 

 

As it is a lightweight project, I mainly used styrofoam, cardboard, basswood and plexiglass to create the scene. The shop window is painted by a mixture of Lignocolor Sky Blue and Limpet Shell, while the part of the neighbouring building we see got shutters painted by bright Lignocolor Limpet Shell colour.

 



 

The best thing in it, that outside it looks like an elegant book, I can keep it on my bookshelf and noone thinks it is not a fancy-shmancy book. But when I want to feel myself back in Paris, I just open it.

 

I hope you like it,

have a lovely day,

Orsi

********************

Az egész egy hamis könyvvel kezdődött, amit szeszélyből vettem meg egy üzletben. Megejtően jól nézett ki a sápadt olivazöld bőrkötéssel (gyanítom, hogy műbőr) és arany díszítéssel, egyszerűen nem jöhettem el üres kézzel.

Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy egy apró francia üzletfrontot fogok elrejteni belé – mivel a gerincén hatalmas Bourbon liliom van, ez elég kézenfekvő döntés volt. 5-6 hétbe telt kitalálnom, hogy milyen üzletet is akarok. Végül megszületett a döntés: egy csöppnyi lakberendezési bolt lesz, ami – az én képzeletem szerint – valahol a párizsi Marais negyedben van, közel a Vogézek teréhez. A Marais tömve van ehhez hasonló kis csodákkal: enyhén megroggyant, több száz esztendős házak, melyek szeretnivaló boltocskákat rejtenek, tele kincsekkel. A név azonnali döntés volt: Gloire & Toile. A Gloire nemcsak dicsőséget, dicsfényt jelent franciául, hanem egy korszakot, a ragyogás, a luxus korszakát, mely a Bourbon-dinasztiához kötődik leginkább, különösen XIV., XV. és XVI. Lajoshoz. Egy dolgot teljes bizonyossággal tudtam: nem akarom használni az amúgy is „túlhasznált” Marie Antoinette-témát, a célom az volt, megmutassam, mennyivel többről szólt ez. Jouy-i kelmét használtam (Toile de Jouy), a legismertebb francia textilt, kinek első készítőit XVI. Lajos udvari szállítókká nevezte ki. A jouy-i kelme manapság már inkább egy anyagtípust jelöl: jellegzetes, aprólékos mintákkal nyomott színes textileket, amik nem kizárólag Jouy-ból származhatnak. Az én kis boltom a jouy-i kelme mellett üveget, kristályt, tapétát, díszes dobozokat, képeket, festményeket és elegáns lakberendezési tárgyakat kínál.

Úgy döntöttem, hogy a belső borítót is díszbe öltöztetetem, mégpedig egy másik épület homlokzatának egy részét festem rá. Mézszínű, málló vakolatot és vibrálóan kék spalettákat kapott.

Az épület egyértelműen több száz éves, nincs túl fényes állapotban, látjuk a hibás vakolatot, az omladozó, málló részeket, a salétromos falat, öreg csatornát, a kívül  húzott elektromos vezetékeket a piszkos falon. Ezzel ellentétben áll a kirakat, ami elfeledteti velünk az épület elhanyagolt külsejét. A kirakat egy másik világba repít minket: csillogó kristály parfümös üvegcsék, drága üvegkelyhek, mesés tapéták és textilek, karcsú gyertatartók, drága ezüstök világába. A névtáblához régies kézírást választottam, számomra ez sokkal közelebb áll a témához, mint valami számítógéppel generált egyenfelirat, visszahozza a régmúlt világ cseppet megfakult báját.

Mivel ez egy könnyűsúlyú projekt, főként nikecellt, kartont, hársfát és plexit használtam az alkotás során. A kirakat és az üzletfront festéséhez Lignocolor Sky Blue és Limpet Shell keverékét használtam, amit azután égetett umbra, fekete, galambszürke, fehér és limpet shell színekkel antikoltam és tettem izgalmasabbá. A kirakat nyitható, így a dekorációt cserélni lehet benne, ha ráunnék.

A fal eredeti színe fehér, amit több árnyalatú szürkével öregítettem és „koszoltam”.

A szomszédos épület saját keverésű halvány mészkő árnyalat, piszkosszürke bemosást, szivarlevél, égetett umbra, galambszürke és fekete antikolást kapott.

A teljes projekt elkészítése három hetet vett igénybe köszönhetően az aprólékos festésnek, antikolásnak.

A legjobb benne, hogy kívülről egy elegáns könyv, nyugodtan tartatom a könyvespolcon, senki nem sejti, hogy az nem egy csili-vili könyv. De amikor újra Párizsban akarom érezni magam, csak kinyitom, és gondolatban máris ott sétálok a Marais szűk utcáin.

 

Remélem nektek is tetszik,

szép napot,

Orsi