Dutch Still Life / Holland csendélet

This Dutch Still Life, which loosely based on a painting by Van Utrecht served one and only purpose, to show how amazing a food display can be, how it is more than a pile of different dishes and fruits: it is art. 

Dutch still lives were largely popular during the centuries. If someone ordered one, they could choose from the painter’s pattern book, than the painter created a stunning display. Food, fruits and vegetables were hidden meaning, which makes these art pieces far more interesting.

Still lifes that emphasized abundance by depicting a diversity of objects, fruits, flowers and dead game, often together with living people and animals gained popularity in the Dutch Republic during the 1600s.

Pronkstillevens (Dutch for 'ornate' or 'sumptuous' still life) are usually interpreted as a form of vanitas painting that conveys a moral lesson, and so the various objects in the compositions serve as symbols that can be read as an admonition or a life lesson. It is also worth noting that the presence of luxury items like expensive fruits and exotic animals serves the purpose of evoking a general air of wealth.

Due to their connection with wine, grapes (especially red grapes) for example can represent the blood of Jesus from a Christian point of view, or can also stand for drunkenness and intoxication, but because of their high price, they could also set the mood for a very expensive and elegant feast on the picture. Cantaloupes and peaches could serve the same purpose; whilst the former could represent sweetness and earthly pleasures and the latter could stand for youth and austerity, they are both fruits that could have been very hard to come by in 17^th century Antwerp.

Apart from their connection to the Virgin Mary and high price in the era, lemons were very popular topic of still lifes because when pealed, they offered a chance for the painter to show his talent and virtuosity. The juicy flesh had to be shiny like a gemstone; the white inside of the peel had to look very soft and flossy; and the yellow outer skin had to be painted very carefully to give back its unique, uneven texture.

Even though they were a little more common, apples, mulberries and cherries also carry simbolic value. In antiquity, apples were present in many myths and stories, most promimently in the Judgement of Paris, but in Christian mythology they gained even more importance as the fruit from the tree of the knowledge of good and evil; while due to their red colour, mulberries and cherries can represent the blood and suffering of Christ.

Lobsters weren't exceptionally costly either, but they were still regarded fit to be served at feasts, and looked magnificent on the table; while even though their humble appearance, oysters were not only highly expensive, but also regarded as a potent aphrodisiac and the symbol of femininity. To further enrich the scene, in the form of a large, intricately ornated pie and a ham, there is also meat on the table, often acting as a reminder of life's fleeting nature.

Apart from food items, the silver and copper plates and dishes also serve to further enhance the image of a rich, festive table, surrounded by musical instruments, symbolizing the sense of hearing, just like all the food laid on the table represents the sense of taste and the shiny objects stand for the sense of sight.

The presence of exotic animals, like the parrot (who due to his cleanliness and habit of preening his feathers was considered one of the birds of Virgin Mary), or the monkey (the symbol of wastefulness and folly) and the well-bred and artfully groomed little dog (representing loyalty and good manners) also helps the painter to set a scene of luxury and decadence.

My still life is a „less complicated” version of the original, which still uses the most powerful elements, such as the lobster, lemon, pie, mulberries, figs, grapes and ham, but added some largely popular items to it, such as oysters, artichoke, strawberry and pomegranates. 

 

I hope you like it

have a lovely day,

Orsi

******************

Ez a holland csendélet, mely fő vonalaiban Van Utrecht egyik festményén alapul, egyetlen célt szolgál: megmutatni mennyire gyönyörű lehet egy ételcsendélet, mennyivel több, mint különböző étkek és gyümölcsök halmaza: művészet.

A holland csendéletek felettébb népszerűek voltak az elmúlt évszázadok alatt. Ha valaki rendelt egyet, lehetősége volt a festő  mintakönyvéből választani, és a művész megalkotott egy lenyűgöző csendéletet. Ételek, gyümölcsök, zöldségek mind mögöttes jelentést hordoznak, melyek az alkotást még érdekesebbé teszik.

Az állatok, gyümölcsök, virágok, a halott vadállatok sokféleségét hangsúlyozó csendéletek, amelyeken  gyakran élő embereket, állatokat is láthatunk, roppant népszerűségnek örvendtek az 1600-as évek Hollandiájában.

A Pronkstillevens (holland, jelentése díszes, pazar csendélet) általában „vanitas” (a földi javak hiábavalóságát, az élet múlandóságát tükröző festmény, olyan jellegzetes motívumokkal, mint koponya vagy óra) típusú festményként értelmezett mű, ami morális leckét tanít, és a festményen látható motívumok is ezt tükrözik. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a festményeken látható drága gyümölcsök, egzotikus állatok feladata a jólét gondolatának sugallása.

Borral való kapcsolatuk okán a szőlő – különösen a vörös szőlő - keresztény értelmezésként szimbolizálhatja Jézust, de a részegséget, mámorosságot is, magas ára miatt pedig azt mutatja, hogy a kép egy elegáns, gazdag lakomát ábrázol. Hasonló célt szolgál a sárgadinnye és az őszibarack is, bár az előbbi az édességet és a földi örömöket, míg az utóbbi a fiatalságot, mértékletességet szimbolizálja. Közös bennük, hogy mindkét gyümölcsöt rendkívül nehezen lehetett beszerezni a XVII. századi Antwerpenben.

Függetlenül a magas árától és a gyümölcs kapcsolatától Szűz Máriával, a citrom igen népszerű elem volt a csendéleteken, mivel hámozva lehetőséget nyújtott arra, hogy a festő tehetségét megmutassa: a ledús hús csillog, mint egy ékkő, a fehér, belső héj puha és selymes, míg a citrom héja különleges, egyenetlen felületű.

Bár az alma, faeper, cseresznye meglehetősen közönséges gyümölcs, mégis szimbolikus jelentést hordoz. A múltban az alma számtalan mítoszban és történetben kapott szerepet, gondoljunk csak Párisz almájára, de a keresztény mitológiában még kiemeltebb szerepe van: a tudás fájának gyümölcse; míg piros színe miatt a faeper és cseresznye Jézus vérét és szenvedéseit jeleníti meg.

Ellentétben napjainkkal, a homár nem volt kiemelkedően drága, de továbbra is a lakomák részének maradt, mivel nagyszerűen mutatott az ünnepi asztalon. Bár külsejük finoman szólva nem mutatós, az osztriga nem csak szemérmetlenül drága volt, de afrodiziákumnak és a nőiség szimbólumának számított. A képet tovább gazdagítja a hatalmas, különös gonddal díszített pite, valamint a sonka, utóbbi – mint hús – az élet múlandóságát szimbolizálja.

Az ételek mellett az ezüst és bronztálak, edények tovább erősítik a gazdag ünnepi asztal benyomását, az eredeti festményen körülvéve zeneszerszámokkal, melyek a hallást, mint érzéket jelenítik meg, ahogy az asztalon lévő ételek képviselik az ízlelést, a fényes tárgyak pedig a látást.

Az egzotikus állatok jelenléte, mint a papagáj (aki tisztasága és tollváltása miatt Szűz Mária egyik madarának számít), vagy a majom (a pazarlás és bolondság szimbóluma) és a jól tartott, gondosan ápolt kutya (a hűséget és a jó modort szimbolizálja) segít a művésznek a dekadens, fényűző jelenet megalkotásában.

Az én csendéletem kevésbé összetett verziója az eredetinek: alkalmazza az olyan erőteljes elemeket, mint a homár, a citrom, a pite, a faeper, a füge, a szőlő és a sonka, de hozzáadtam olyan népszerű elemeket is, melyek az eredeti képen nem szerepeltek, de gyakorta előfordultak a kor alkotásain, mint az osztriga, articsóka, szamóca és gránátalma.

Remélem érdekes olvasmány volt, és tetszik az én kis csendéletem,

legyen szép napod,

Orsi