It's tea time! / Teaidő!

I spent the last weeks with preparing stuff to the Chicago International.  Though I made a single chocolate chips cookie making board, I basically „baked” sandwiches, stuffed tomatoes and tonnes of petit fours and French pastries.

So, here are my latest creations. I hope you like them:

Baking chocolate chips cookies

Snake sandwich

 



 

 Stuffed tomatoes

 

Afternoon tea petit fours

 

 

 

 

 

A bowl of apricots

 

 

See you soon,

Orsi

*****************************

Az elmúlt heteket  a Chicago International-re való felkészüléssel töltöttem.  Bár sikerült összehoznom egyetlen csokis süti készítést ábrázoló jelenetet,  leginkább szendvicseket, töltött paradicsomot és milliónyi aprósüteményt készítettem.

Íme a legújabb apróságok, remélem tetszenek.

Szép hetet,

Orsi

Cakes, Cakes and More Cakes / Torta, torta és még több torta

 Back to blogging. Finally. Due to the extreme workload in the past few weeks I simply didn’t find time to post anything.

I’m in definitely cake “baking” mood. In February I made only cakes in miniature, nothing else. So here are the end results (tonnes of chocolate, physalis and mushroom):

 

 

I managed to finish the hedgehog cake, but I like it way too much to sell at this moment, (especially the eyes of the hedgehogs):

 

 

Made some luxurious, pastel coloured  meringue towers and cakes too:

 

 

 

I baked some fresh lemon cakes as well:

 

 



And finally stuffed tomatoes for a party table:

 

 

See you soon,

Orsi

*************************

Vissza a blogoláshoz. Végre. Hála az elmúlt hetek masszív túlóráinak, egyszerűen nem volt időm írni.

Határozottan “tortasütő üzemmód”-ban működöm. Februárban csak miniatűr tortákat készítettem, semmi mást (de, sütiket is….).

Íme a végeredmény (több tonna csokoládé, physalis és gomba):

Sikerült befejeznem a sündisznó tortát, de pillanatnyilag még túlságosan szeretem ahhoz (Különösen a sündisznók szemét), hogy eladjam:

 

Elkészült néhány halvány árnyalatú, luxuskinézetű habcsók torony és torta is:

Sütöttem néhány üdítően friss citromtortát is:

Végül töltött paradicsomok egy party asztalhoz:

 

Szép hétvégét,

Orsi

 

The Miniaturist's Apprentice / A miniatűrkészítő segédje

My bff, Anna started to make miniatures finally. It took me 5 long years to reach this.... So Anna's first project is a half inch scale pub (at least a corner of the pub and an upstairs bedroom). She is quite enthusiastic, and the improvement is awesome. You can check her blog here: http://a-miniaturists-apprentice.tumblr.com/

See you soon,
Orsi

******************
A legjobb barátnőm Anna végre elkezdett miniatűröket készíteni. Öt hosszú évembe telt elérni ezt....Anna első munkája egy 1 : 24-es fogadó/kocsma (legalábbis a kocsma egyik sarka és a felette lévő hálószoba). Meglehetősen elhivatott, és az eddigi eredmény remekül néz ki.
Megnézhetitek a blogját itt:

http://a-miniaturists-apprentice.tumblr.com/

Szép  hétvégét,
Orsi

Roof Terrace / Tetőterasz

Another task is completed on the patisserie. It was the most cumbersome I have ever faced (Oh, no, just the 2nd one... the worst was to make the timbers on the medieval inn 4 years ago.), it took about 100 hours to build the terrace, cover with pumice and paint and age.

Do you remember this photo? I took it on 5th of August, 2011, when I started this project:

 

I didn’t want to make compromise I knew exactly how the terrace has to look like: dirty and old looking with moss and lichen as the building itself is 250 years old and it is rare to renovate or clean a roof terrace as regularly as the building. I used actual photos of Petit Trianon to reach the most realistic effect.

The banisters were made by a US company, I just cut them to size and made the large columns. Then the tedious work began: covered the whole roof with a mixture of finely grinded stone and white acrylic paint, finely sanded, painted with a light limestone shade as primer. When it dried I applied a mature limestone shade on most of the banisters and columns and started the shading and aging with a pale grey first, then a dirtier brownish grey and finally with a dark mix of black, grey and bitter chocolate brown. I used extremely diluted paint for the aging for the natural look. When it dried completely I started to paint the lichen and moss. I took several hours to complete this step. I plan to apply more on the floor of the terrace, but it will be made only in May when I’ll return from the KDF. As last step I sanded back some of the pumice, to get the white blurs on the banisters. 80 hours were spent with painting and aging out of that 100, but I think it was worth every minute. The effect is exactly what I wanted: old, mossy, dirty, just like in the reality.

Cover the roof with white pumice:

 

Alternative use of a miniature:

 

 

 The roof:

 

 

 

 

 

 

Have a nice week,

Orsi

******************

Befejeztem egy újabb feladatot a cukrászdán. Ez volt a legkimerítőbb amivel valaha szembenéztem (Ó nem, csak a 2. legrosszabb, az első a középkori fogadó gerendáinak kifaragása volt 4 éve.), kb. 100 órát vett igénybe megépíteni a teraszt, kőpasztával borítani, festeni és öregíteni.

Emlékeztek erre a fotóra? 2011. augusztus 5-én készítettem, mikor elkezdtem a cukrászda építését.

Nem akartam kompromisszumot kötni, pontosan tudtam, hogy milyennek kell lennie a terasznak: piszkos és öreg kinézetűnek, mohával és zuzmóval, hiszen az épület 250 éves, és ritkán fordul elő, hogy olyan gyakorisággal renoválják és takarítják a tetőteraszt, mint az épületet magát.

Az oszlopokat egy amerikai cég készítette, csak méretre kellett őket vágnom és elkészítenem a nagy oszlopokat. Az igazán fárasztó munka ezután kezdődött: a teljes tetőt finomra őrölt kő és fehér akrilfesték keverékével kellett befednem, majd finoman visszacsiszolnom, ezt követte egy réteg halvány mészkő árnyalat alapozásként. Mikor megszáradt, az oszlopok nagy részét meleg mészkő árnyalattal borítottam, majd következett az öregítés, első fázisként halványszürke árnyalattal, majd egy piszkosabb jellegű barnásszürkével, végül fekete, szürke és étcsokoládé sötét keverékével. Nagy mértékben vizezett festékeket használtam az öregítéshez a természetes hatás érdekében. Mikor teljesen megszáradt elkezdtem a zuzmó és moha festését. Csak ez az egy lépés órákat vett igénybe (pedig csak közelről látható igazán). Úgy tervezem, hogy a tető korláton belüli részére is megfestem, de csak májusban, ha visszajöttem a KDF-ről. Utolsó lépésként visszacsiszoltam az első rétegig itt-ott, hogy előtűnjenek a fehér foltok a korláton. A festés és az öregítés 80 órát vett igénybe a 100-ból, de úgy hiszem minden perce megért. A hatás pontosan az, amit akartam: öreg, mohos, piszkos, épp, mint a valóságban.

 

Szép hetet,

Orsi

 

 

Working with Iron / Vasmunkák

I felt the urge some weeks ago to pick my torch and doing some ironwork again.  Actually I enjoy working with iron, it is so different than clay, quite the opposites: the clay is soft and easy to bend and kneed, it “follows” your order, while the iron is hard and requires high temperature to bend.

First I made some scoops from brass and iron (with brazing), some cake stands and used enamel paint to paint them. After that I made some old knives of iron and wood.  Then decided to make a kitchen self, which is big enough to hold some jars, paper towels, aluminium foil, tea towel, kitchen glove and scoops.

 

 

 

These items served as an experiment. I love colours very much, but I usually prefer the muted shades to the harsh ones. I plan to make a kitchen with black and white floor tiles, white furniture and blue utensils, jars, blue patterned curtains and certainly with some black wrought iron items.



 

I think the different shades of sky blue complement well the black and white, tones down the harshness of the black and creates clean feeling. The idea of the sky blue came from the SMEG who has an awesome ‘50s style fridge, the SMEG FAB28. I wish I could have one in real size. But until then I will be OK with a tiny kitchen decorated in “SMEG Blue” colour.

See you soon,

Orsi

***************************

Néhány hete sürgető érzést éreztem, hogy újra kezembe vegyem a kis hegesztő szerszámomat és „vasaljak”. Tulajdonképpen szeretek vassal dolgozni, merőben már, mint a gyurma, sőt, egymás ellentétei: a gyurma puha, könnyű vele dolgozni, alakítani, követi a parancsaidat, míg a vas kemény, és magas hőmérsékleten formálható leginkább.

Elsőként néhány merőkanalat készítettem rézből és vasból (rézforrasztással), majd néhány tortatálat, végül zománcfestékkel színre festettem őket. Majd eldöntöttem, hogy készítek egy konyhapolcot, ami elég nagy ahhoz, hogy elbírjon néhány tartóedényt, papírtörlőt, alufóliát, konyharuhát, edényfogó kesztyűt és merőkanalat. Láthatjátok őket kék és zöld kiegészítőkkel is.

A többi edény kísérletként szolgált. Nagyon szeretem a színeket, de inkább a tompa árnyalatokat részesítem előnyben a harsány színekkel szemben. Azt tervezem, hogy készítek egy konyhát fekete-fehér padlócsempével, fehér bútorokkal, kék edényekkel, üvegekkel, kék mintás függönyökkel és természetesen néhány fekete kovácsoltvas kiegészítővel.

Úgy gondolom az égkék különböző árnyalatai tökéletesen egészítik ki a feketét és fehéret, tompítja a fekete erősségét és tiszta érzetet hoz létre. Az égkék ötlete a SMEG-től származik, akinek van egy elképesztő, az ’50-es évek stílusát követő hűtője, a SMEG FAB28. Bárcsak lehetne egy olyanom életnagyságban... De amíg nincs, addig beérem egy aprócska konyhával „SMEG kékkel” dekorálva.

Szép hetet nektek,

Orsi

Happy New Year! / Boldog új évet!

I was a while ago I posted anything here, but year end and beginning is always tough due to my civilian job.
I managed to make some new items (mostly kitchen related), but photos will be up only at the weekend.
In the meantime I would like to wish very happy new year to all of you with this 1 inch scale cake stand packed with French pastries. (Photo courtesy of Milán Tóth by PX7)

All the best,
Orsi


***************
Elég régen írtam ide bármit is, de az évvége-év kezdet mindig kemény időszak a civil munkámnak köszönhetően.
Bár készítettem néhány új dolgot (zömmel konyhai kiegészítőket), fotó róluk leghamarabb a hétvégén lesz.
Addig is hadd kívánjak nagyon boldog új esztendőt mindenkinek ezzel az 1 : 12-es arányú, francia sütikkel megpakolt tortaállvánnyal. A fotót Tóth Milán készítette a PX7-től (www.px7.hu)


Minden jót,
Orsi

Aunt Uschi's Toy Shop / Uschi néne játékboltja

I built this little toy shop 8 or 9 years ago and made some adjustments on it recently: I replaced the icicles as the originally used resin became quite yellowish , replaced the old snow and created a more realistic snow effect, which is partially melted and re-frosted.

 

 

I went against re-paint it, though I would make much better now, but it would be nonsense to re-make the whole house because now I probably can build a better one. (OK, please don’t compare it to the Patisserie Marie Antoinette, this is definitely an early piece of mine....)

I just thought to blog about it because I built it for Christmas and decided to use it as Christmas decoration in the living room this year.

The owner of this tiny shop is an elderly widow, Ursula Berger, her husband, Captain Berger died just 3 months after their wedding. Frau Berger bought this tiny house after his death, which is located close to the place they first met, somewhere near to the Prater in Vienna,  Austria. As she doesn’t have children on her own (she has never married again), she opened the tiniest toy shop in the ground floor of the house and keep herself only the attic room.  The shop packed with goodies, especially bears, as the name Ursula came from the word “Ursus” which means bear in Latin. (Therefore the last name Berger, which means “From the Mountain” in German)…. me and my little play with the words… Certainly I put a nutcracker figure into it and a rocking horse altogether with several dollshouses and sweets for her tiny customers (gingerbread and liquorice, which called bear sugar in Hungarian).

The attic level contains a sparsely furnished old room, the furniture clearly came from her first household with Captain Berger.

Usually I put this tiny house onto the table, pour 1-2 kg of salt around it which makes it more real then switch on the lights in it. It is far better than any Christmas lighting. Anytime I cross the room I feel myself back at the beginning of the 20^th century, feel the crisp, cool winter air, hear the children’s laughs and chatter, feel the warmness of freshly baked chestnuts in my pocket.

I hope you like it J

Have a beautiful holiday season, keep in mind love is more important than money and presents. Be nice, be patient and tell your loved ones you love them.

Love,

Orsi

******************************************

 

8-9 évvel ezelőtt építettem ezt a kis játékboltot, s nemrég véghezvittem némi változtatást rajta: kicseréltem a jégcsapokat, mert az eredetileg használt műgyanta besárgult, lecseréltem a régi havat a háztetőn, és egy valósághűbb hóeffektet hoztam létre, ami félig megolvadt, megcsúszott, aztán visszafagyott.

Nem akartam újrafesteni, bár talán most sokkal jobbat alkotnék, de butaság lenne újra dizájnolni egy egész házat pusztán azért, mert most talán jobbat építenék (OK, ne hasonlítsuk a Marie Antoinette cukrászdához, ez határozottan egy korai darabom.)

Azért írok róla, mert anno karácsonyra építettem, és elhatároztam, hogy idén a nappaliban fogom karácsonyi dekorációnak használni.

Az apró bolt tulajdonosa egy öregecske özvegy, Ursula Berger, aki a férjét, Berger kapitányt mindössze három hónapnyi házasság után vesztette el. Berger asszony a férje halála után vásárolta meg ezt a parányi házat a bécsi Prater közelében, ahol először találkoztak. Mivel nincsenek gyermekei (sosem házasodott újra), megnyitotta a létező legkisebb játékboltot a földszinten, és csak a padlásszobát tartotta meg magának. A bolt tele van jobbnál-jobb játékokkal, különösen medvékkel, mivel az Ursula név a latin „Ursus”, medve szóból. (Ezért a vezetéknév: Berger, ami németül Hegyit jelent).... én a kis játékaim a szavakkal.... Természetesen diótörő és hintaló is került a boltba a jónéhány babaház, és a kis vevőknek való édesség mellé (mézeskalács és medvecukor).

A padlásszinten van a kevés öregecske bútorral berendezett szoba, amelyek egyértelműen a Berger kapitánnyal kötött házasság idejéből származnak.

Általában az asztalra teszem a kicsiny házat, köré szórok 1-2 kg sót, ami életszerűbbé teszi, azután felkapcsolom benne a világítást. Jobb, mint bármilyen karácsonyi égősor. Bármikor megyek keresztül a szobán a XX. század elején érzem magam. Érzem a hideg, szinte harapható téli levegőt, hallom a gyerekek nevetését, csicsergését, érzem a frissen sült gesztenye melegségét a zsebemben.

Remélem nektek is tetszik J

Nagyon boldog Adventet és ünnepeket kívánok nektek, tartsátok észben, hogy a szeretet fontosabb, mint a pénz vagy az ajándékok. Legyetek kedvesek, türelmesek, és mondjátok el a szeretteiteknek, hogy szeretitek őket.

Szeretettel,

Orsi