2020. április 10., péntek

The McGarrett kitchen vol. 2. / A McGarrett-konyha 2. rész


I basically dealt with the “boring stuff” this week, which means spending time calculating the size of different items in the kitchen. Putting it shortly: when you have to make a replica but don’t have the measurements, you make an estimation and plan a good looking room, which is still in scale. I usually work in 1 inch scale, it means 1 foot in real life = 1 inch in miniature. In our case I can work from the height of the actor as we have plenty of scenes taking place in the kitchen. According to the actor he is 6’1’’ tall, so using this I can determine the height of the kitchen counter and table, the size of the kitchen door, the height of the kitchen, the size of the upper kitchen units. Which is harder to determine is the width of the kitchen. For this calculation I can use screenshots and as we have already have the height of the counters we can calculate the width of them and from this the width of the whole kitchen. It means quite a lot of math and patience, but at the end I hopefully will have the correct figures to work with.
Moving to more important stuff: I checked large number of screenshots this week and found an interesting thing: in season 9 the kitchen had a back door directly to the garden, we see it in the 10th episode, when Steve is attacked in the kitchen. We see that the neighbours’ fence is pretty close, so there is no explanation how McGarrett was managed to get a building permit to build an extension, as in the season 10 episode 2 we see that the same back door opens to a utility room which leads to the garage. The room is a narrow one, but still big enough that it could reach the neighbours’ fence. I don’t know what are the rules on O’ahu, but here you have to leave at least 2,5 yards between the building and the fence, so McGarrett really needs that “immunity and means” to pull this. 






At last, I made some tiny items to the kitchen: as Danny likes the eggs scrambled Steve definitely needs some wooden spatulas to cook. Spatulas are made of European and American walnut. Bottle cleaner is a must in every good household. The last items are definitely not kitchen items, but McGarrett is pretty good in DIY, so why not (made of wood, iron and brass)? 




Until next week,
Aloha,
Orsi
_______________________
Ezen a héten leginkább az unalmas résszel foglalkoztam: azzal töltöttem az időt, hogy kikalkuláljam a különböző tárgyak méretét a konyhában. Röviden: ha egy másolatot kell készítened, de nem állnak rendelkezésedre a méretek, akkor becslést kell alkalmazni, és tervezni egy jól kinéző helyiséget, ami méretarányos is. Általában 1:12-es méretarányban dolgozom, ami a valóságban 12 cm, az miniatűrben 1 cm lesz. Jelen esetben a színész magasságából tudok kalkulálni, mivel számos jelenet játszódik a konyhában. Állítása szerint a színész 185 cm magas, ezt az adatot használva ki lehet számítani a konyhapult, az asztal, a konyhaajtó, a konyha magasságát, valamint a felső konyhaszekrények méretét. Nehezebb megbecsülni a konyha szélességét, de ehhez használhatók a pillanatképek, mivel már tudjuk a pultok magasságát, ebből kiszámolhatjuk a szekrények szélességét, majd ebből arányosítással a konyha teljes szélességét. Ez elég sok matekozást és türelmet igényel, de a végén reményeim szerint a jó számokkal tudok majd dolgozni.
Izgalmasabb vizekre evezve: a héten rengeteg pillanatképet néztem végig, és találtam egy érdekes dolgot: a 9. évadban a konyhának van egy hátsó ajtaja, ami közvetlenül a kertbe nyílik, a 10. epizódban láthatjuk, amikor Steve-et megtámadják a konyhában. Látjuk, hogy a szomszéd kerítése nagyon közel van, így nincs magyarázat arra, hogy McGarrett hogyan szerzett építési engedélyt egy bővítésre, mivel a 10. évad 2. epizódjában a hátsó ajtó egy mosókonyha/tárolóra nyílik, ami a garázsba vezet. A szoba ugyan keskeny, de elég nagy ahhoz, hogy a szomszéd kerítéséig érjen. Nem tudom mik a szabályok O’ahun, de nálunk legalább 2 méternek kell lennie az épület és a kerítés között, úgyhogy McGarrett-nek szüksége volt a teljes immunitásra és támogatásra, hogy ezt megtehesse.
Végül elkészítettem az első apró tárgyakat a konyhába: mivel Danny a rántottát szereti, így Steve-nek mindenképpen szüksége van néhány falapátra a főzéshez, ezek európai és amerikai dióból készültek. Az üvegtisztító alapkellék minden háztartásban. És végül – bár nem konyhai eszközök, de McGarrett igen ügyes barkácsoló ezért miért ne kerülhetne ide néhány csavarhúzó (vas, réz, fa)



A jövő hétig,

Aloha,

Orsi


2020. április 3., péntek

The McGarrett kitchen vol. 1. / A McGarrett-konyha 1. rész

 I invite you all to join me on my journey to visit Hawai’i, O’ahu and the kitchen of the McGarrett family. I have never seen the original Hawaii Five-O and not intend to but was hooked by the reboot (Hawaii Five-0) in the very first minute. 
Though it is a high-octane police procedural, it was so much more than it. It was about family, it was about broken and hurt people who found friends in each other, who became ohana. Ohana has stronger meaning than family, ohana is everybody who you feel close to you.
Hawaii Five-0 taught to me more important words: Mahalo and Aloha. Mahalo means thank you and so much more: mahalo means thank you for being alive, thank you for your friends and family, thank you for the sunrises and sunsets, thank you for having chances and possibilities, thank you for every single day. Aloha is welcome and good bye and love. Aloha means peace and affection. Aloha means treating other people the way you want to be treated. Aloha is a state of mind, and I strongly believe those who watched Hawaii Five-0 will know exactly what I mean.
Today Hawaii Five-0 will say the final Aloha after 10 years and 240 amazing episodes.
I decided to say Aloha my way as an artist and build the kitchen of the McGarrett family. Why McGarrett and why kitchen – you ask. Lieutenant Commander Steven J. McGarrett is the main protagonist, who arrives back to Hawaii to investigate his father’s death, he chooses to live in the now empty family house as his father just died, his mother “died” 20 years ago and his sister lives on the mainland. McGarrett is the head of the Five-0 Task Force, the “collector of broken toys” who helps his ohana of broken and hurt people to rebuild their life. 
The kitchen was my obvious choice, as the kitchen is the soul of every house. During the 10 years we saw a lot of interactions in that kitchen: Steve introducing the morning coffee with butter (navy style extra nutrition) to Danny, Mary Ann making pancakes for breakfast in the episode when Aunt Deb dies, Steve preparing dinner for Lynn for the date which is ruined by Catherine, Steve preparing a meal to Eddie, while Danny sitting on the counter, Steve attacked in the kitchen, Frank Bama preparing breakfast, Steve ironing and Danny ranting. And I think we all can imagine little Stevie McGarrett in camouflage pjs sitting on the counter next to the stove and eating his mum’s freshly made pancakes.
The kitchen is an outdated one, we can clearly see that it hasn’t been changed since Steve’s mum “died”, it is full of old pottery, painted wine glasses, old style utensils, painted plates on the walls, it is a real challenge to an artist.
The miniature version will be a four-walled box with plexiglass top, two of the sides will hang on hinges so if we open these we will be able to see everything in the kitchen. The base will be built of steamed beechwood, which is sturdy and doesn’t warp, the furniture will be made of basswood, jelutong and American walnut. I plan to use battery operated LEDs to illuminate the kitchen: we have 2 kitchen lights, a light in the kitchen hood and the fridge and stove must be illuminated as well.  At the end I will be happy if it will look something like this 😉 :





Normally it would take about 2-2,5 months to build a roombox like this, but in the current situation purchasing will be more difficult and deliveries slower than usual, so I estimate to finish it around August. I plan to write weekly updates and when I will have WIP photos I will post them on the Facebook and Instagram.
Aloha,
Orsi

……………………………….
Kérlek csatlakozzatok hozzám, és látogassuk meg együtt Hawai’i-t, O’ahu-t és a McGarrett család konyháját. Soha nem láttam az eredeti Hawaii Five-O-t, és nem is tervezem, de a reboot (Hawaii Five-0) az első pillanatban megfogott. Bár egy rendőrsorozatról beszélünk, ez sokkal több annál. A családról szól, sérült, megbántott emberekről, akik barátra lelnek egymásban, és ohana lesznek. Az Ohana erősebb jelentéssel bír, mint a család, mindenki ohana, akit közel érzel magadhoz.
A Hawaii Five-0 még 2 fontos szót tanított nekem: Mahalo és Aloha. Mahalo azt jelenti köszönöm, és még mennyivel többet. Mahalo azt jelenti: köszönöm, hogy élek, köszönöm a családomat, a barátaimat, köszönöm a napkeltéket és napnyugtákat, köszönöm a lehetőségeket, köszönök minden egyes napot. Aloha azt jelenti Isten hozott és azt, hogy viszontlátásra és azt, hogy szeretet. Aloha békét és gondoskodást és kedvességet jelent. Aloha azt jelenti bánj úgy az emberekkel, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak. Az Aloha egy lelkiállapot és erősen hiszem, hogy akik a Hawaii Five-0-t nézték pontosan tudják miről beszélek.
A Hawaii Five-0 10 év és 240 epizód után elbúcsúzik ma este.
Művészként a saját nyelvemen búcsúzom el tőle: megépítem a McGarrett család konyháját. Miért McGarrett és miért konyha – kérdezheted. Lieutenant Commander Steven J. McGarrett a főszereplő, aki hazaérkezik Hawai’i-ra, hogy nyomozzon az apja meggyilkolása ügyében. Úgy dönt, hogy az üres családi házban telepszik le, hiszen az apját most ölték meg, az anyja 20 éve “halott”, a húga a kontinensen él. McGarrett a Five-0 különleges egység vezetője, “törött játékok gyűjtője” aki segít a sérült emberekből álló ohana-jának újraépíteni az életüket. A konyha volt az egyértelmű választás, mivel a konyha minden ház lelke. A tíz év alatt rengeteg történés játszódott a konyhában: Steve itt ismertette meg Danny-vel a “tengerészkávét”: a kávét vajjal, Mary Ann, Steve húga palacsintát sütött a konyhában abban az epizódban, mikor Deb néni meghalt, Steve vacsorát főzött Lynn-nek, de Catherine tönkretette a randit, Steve ételt készített Eddie-nek, míg Danny a pulton ült, Steve-et megtámadták a konyhában, Frank Bama reggelit készített Junior-nak, Steve vasalt, Danny litániázott. És azt hiszem mindenki el tudja képzelni a kis Stevie McGarrett-et katonai mintás pizsamában ülni a konyhapult tetején, és az anyja által készített palacsintát enni.
A konyha egy levitézlett darab, egyértelmű, hogy nem változott benne semmi, mióta Steve anyja “meghalt”, tele van öreg kerámiákkal, festett borospoharakkal, idejétmúlt konyhai eszközökkel, festett tányérokkal a falon, igazi kihívás egy művész számára.
A miniatűr verzió egy négyfalú, plexi tetejű doboz lesz, két oldala zsanérral szerelve, ezeket kinyitva mindent láthatunk a konyhában. Az alapdoboz gőzölt bükkfa, mert az kellően erős és nem vetemedik, a bútorok hársból, jelutong-ból és amerikai dióból készülnek. Elemekkel működő LED-ekkel szeretném szerelni a konyhát: két mennyezeti lámpánk van, valamint egy, a páraelszívóba épített lámpa, és a hűtőt meg a tűzhelyet is meg kell világítani.
Boldog leszek, ha a végeredmény valahogy így néz majd ki 😉


Általában 2-2,5 hónap alatt meg lehet építeni egy ilyen dobozt, de a jelenlegi helyzetben a vásárlás nehezített, és a szállítás a szokásosnál sokkal lassabb, így úgy tervezem, hogy augusztus körül fogom befejezni. Terveim szerint hetente jelentkezem helyzetjelentéssel, és mikor lesznek munkafotók, azokat megosztom a Facebook-on és az Instagram-on.

Aloha,
Orsi




2018. szeptember 2., vasárnap

Steampunk Room / Steampunk szoba


Several months ago I decided to create something new, something totally different from anything I’ve made before. I like the Steampunk which is so popular in the US but barely known in Hungary and I thought to build a tiny room in Steampunk style.
 







 

My plan was to make a book, deep enough to hide a room in it, cover with bronze pleather and cogwheels. As the plan developed I decided to create the interior which fit for a polyhistor/scientist with large number of books, glass and brass items and more cogwheels than you can imagine. The walls got several layers of shiny paint, a pleasant mixture of bronze and steel, the floor is covered with walnut boards aged with oil paint and waxed with a mix of beeswax and carnabau wax. I didn’t want to overwhelm the scene with furniture, as the focus should be on the Steampunk accessories, therefore I build a tiny cupboard, which hides the electrical parts, a unique desk, which looks like an old travel trunk, build of walnut and using cogwheels and jewellery accessories as handles. The desk has 9 working drawers which can be filled.
 

 
 
My favourite furniture is the chair made of real life cogs, nuts and screws. The chair’s back was made of wood I steamed and shaped and when it dried I assembled together with the seat, then upholstered it with leather to give it a comfy feeling.  
 
 
 
The bookshelves were made of brass pipes and walnut wood to match with the desk, then came the time consuming task of creating several dozens of book (94 books fill the bookshelves in the room).
 

 
 
The fun part of the project was building the steampunk accessories which fill the room. The easiest piece was the wall clock: the working clock’s face got a bronze mesh, what I decorated with close to 4 hundreds of tiny cogwheels,  it shows the US Central Time.
 
 
I made a wall decor piece, a huge chameleon with partly visible intestines based on a Pinterest idea, where the chameleon is fake metal and the intestines are represented with watch parts.

 
 
Then came the lamps... There is a unique lamp on the desk I made of a large cogwheel, several tiny screw nuts, brass pipes, wires and watch cogwheels. The base is soldered piece by piece, large glass balls sit on each pipes, which decorated with more cogwheels. The lamp is illuminated by warm white nanoLEDs.
 
 
I wanted to see items in the room which represent Jules Verne’s Captain Nemo, therefore I chose to make two design lamps: a large whale on the desk (inspired by Pinterest) and a huge octopus wall lamp. For the whale I used Fimo to create the body, the clay simulates metal plates and hold together by metal screws. The whale’s body is hollow, I illuminated it with warm white nano LED, which is hidden in the whale's  body. I inserted blue glass „gems” into the eyesockets, so the whale emits a light blue light.
 

 
 
My favourite is the huge octopus lamp. I just let my imagination work, sat down with a piece of clay, wires, pins and screws, and 8 hours later the octopus was born. The eyesockets were decorated with brass and got 2 tiny glass domes. The earholes were enhanced with brass pieces and the mouth got a cogwheel decor. I used two warm white chip LEDs to illuminate this beast.
 




 

The chandelier was the easiest: I used a glass ball and jewellery findings to create a hot air balloon and illuminated it with chip LED, which gives enough light to reach the desired effect.
 
 
 
I added a small „scientific” item, a plant in a glass beaker, which is connected to a teeny lamp with the suggestion the plant somehow produces electricity to illuminate the lamp. It is constructed from brass and glass, and to be honest it was a nightmare to create the plant and place it into the bottle, as one leaf is about 1 mm and really fragile.
 
 
 
I decided to not leave the inner side of the cover empty, but use it as wall of the room, just had to be careful with the measurements, as the book had to be closeable. I planned bookshelves fully  packed with books, and items such as a typical Steampunk hat with googles and magnifying glass, made of aged leather, a glass bottle decorated with cogwheels, pins and coloured glass pieces, but the centerpiece is a large seahorse in water (resin), which decorates the wall nicely.
 




 
 
The room was published in the September 2018. issue of the American Miniaturist
 

 
 

I hope you like it,

have a lovely day,

Orsi


*******************************************

 
Néhány hónappal ezelőtt elhatároztam, hogy készítek valami újat, valamit, ami teljesen eltér azoktól, amiket korábban alkottam. Kedvelem a Steampunk stílust, ami annyira népszerű az Egyesült Államokban, de szinte ismeretlen Magyarországon, ezért úgy gondoltam egy Steampunk stílusú szobát fogok építeni.
A tervem az volt, hogy készítek egy könyvet, elég mélyet, hogy elférjen benne egy szoba, bronzszínű műbőrrel borítva, fogaskerekekkel díszítve. Ahogy a terv fejlődött, úgy döntöttem, el, hogy a belső egy polihisztor/tudós szobája lesz rengeteg könyvvel, üveg és sárgaréz tárgyakkal, és több fogaskerékkel, mint amit el tudtok képzelni.
A falakat több réteg fényes festékkel – bronz és acél keverékével – festettem, a padló diófából készült, olajfesték bedörzsölésével öregítettem, és méhviasz, valamint karnabau viasz keverékével kezeltem. Nem akartam telezsúfolni az apró szobát bútorokkal, mert a Steampunk kiegészítőknek kellett fókuszba kerülniük, ezért egy apró szekrényt építettem, ami az elektronikát rejti, egy egyedi íróasztalt, ami egy öreg utazóládát szimulál, diófából készült, fogaskerekeket és ékszeralkatrészeket használtam fogóként a fiókokon. Az íróasztalnak 9 működő, megtölthető fiókja van.
A kedvenc bútorom a szék, amit életnagyságú fogaskerékből, csavaranyából, csavarból készítettem. A szék háttámlája fából készült, amit gőzöltem, formára hajlítottam, majd száradás után összeállítottam, és végül bőrrel kárpitoztam a kényelem okán.
A könyvespolcok rézcsőből és diófából készültek, hogy illeszkedjenek az asztalhoz, majd következett az időigényes feladat, a több tucat könyv elkészítése (94 könyv tölti meg a szoba könyvespolcait).
Ezt követte a projekt örömmunka része: steampunk kiegészítőkkel megtölteni a szobát. A legkönnyebb feladat a falióra volt: a működő óra egy bronz hálót kapott, amit közel 400 db apró fogaskerékkel díszítettem; az óra az amerikai középidőt mutatja. A baloldali falat egy Pinterest által inspirált darab dekorálja, egy hatalmas kaméleon, melynek a belső szervei részben szabadon vannak  - a belsőségek óraalkatrészekből készültek. Ezt követték a lámpák... Az íróasztalon egy különleges darab áll, aminek az alapja egy nagy fogaskerék, erre forrasztottam rá az apró csavaranyákat, rézcsöveket, drótokat. A lámpabúrák üveggömbök, óra fogaskerekekkel díszítve, a lámpa világításához melegfehér nano LED-et használtam. Szerettem volna ha a szobában helyet kapnak olyan darabok, amik Verne Gyula Némó kapitányát idézik, így készült el a két dizájnlámpa: a hatalmas bálna az asztalon (ötlet: Pinterest) és a gigantikus polip falilámpa. A bálna testét Fimo-ból formáztam úgy, hogy az fémlapokat szimuláljon, amiket szögek és csavarok tartanak összeg. A bálna teste üreges, melegfehér nano LED van elrejtve benne. A bálna szemüregeibe kék üvegdíszek kerültek, amik így sejtelmes kékké változtatják át a lámpa fényét.  
A kedvencem a polip falilámpa, itt engedtem szárnyalni a fantáziámat, leültem egy darab Fimo-val, drótokkal, szögekkel, csavarokkal, és 8 órával később megszületett a polip. A szemüregeket réz rátétek díszítik és két üvegbúrát kaptak a poliposabb kinézetért. A fülnyílásokat szintén rézzel emeltem ki, a száj pedig fogaskerék díszítést kapott. Melegfehér chip LED-ek segítenek abban, hogy a polip méltóképpen ragyogjon a falon.
A csillár volt a legkönnyebb kihívás: üveggömbből, ékszeralkatrészekből készült a hőlégballont imitáló lámpa, chip LED-del megvilágítva, ami pont elég fényt bocsát ki a sejtelmes hatás eléréséhez.
Egy apró tudományos kísérlet is bekerült a szobába, egy görebbe ültetett növény, ami egy pici lámpához kapcsolódik, azt sugallva, hogy a növény fejleszti az elektromosságot, ami a lámpát működteti. Üvegből és rézből készült, és őszintén szólva rémálom volt elkészíteni a cseppnyi növényt és elültetni az üvegbe, mert egy-egy levél csak 1 mm, és hihetetlenül törékeny.
Úgy döntöttem, hogy a borító belső oldala ahelyett, hogy üresen maradna, hasznosuljon a szoba egyik falaként. Csak pontosan kellett mérni, hogy a könyv becsukható legyen. Könyvektől roskadozó polcokat terveztem, egy tipikus Steampunk kalapot szemüveggel és nagyítóval, antikolt bőrből készítve, üveget fogaskerekekkel és színes üvegekkel díszítve, de a központi elem egy hatalmas csikóhal vízben (műgyanta), óraalkatrészekből készítve.
A szoba szerepelt az American Miniaturist 2018. szeptemberi számában.
Remélem tetszett,
legyen szép napotok,
Orsi
 
 
 
 

 

 

2017. augusztus 21., hétfő

Gloire & Toile

It began with a fake book  I bought in shop on a whim. It looked so good with its pale olive green leather cover (I assume it is leatherette) and golden embellishment that I couldn’t leave empty handed.

 
I knew from the very first moment that it will hide a tiny French shop façade - as the spine is decorated with a huge fleur-de-lys, it was a pretty obvious decision. It took me 5-6 weeks to figure out what kind of shop façade I wanted. I finally made up my mind to create a tiny interior décor shop, which – in  my imagination – is located somewhere in the Marais district in Paris, close to the Place du Vosges. The Marais is filled with little gems like this: slightly dilapidated, centuries old buildings hiding lovely little shops. The name was an instant decision: Gloire means not only glory, but lustré and luxury in French and connected to the Bourbon dynasty, especially Louis XIV, XV and XVI. I knew one thing for sure: I didn’t want to use the way too „overused” Marie Antoinette motifs all over, my aim was to show that the gloire is far more than that. I used Toile de Jouy fabric (textile of Jouy city), the most well-known French fabric, whom was appointed as royal suppliers by Louis XVI. Toile de Jouy today means a special printed fabric with fine and intricate patterns in several colours, not exclusively produced in Jouy. My tiny shop offers glass items, crystal, toile de Jouy wallpaper and fabric, decorated boxes, pictures, paintings and luxury home décor. I decided to dress up the interior cover as well,  painting part of another building’s façade onto it. It is simple with honeylike colour and very lively blue shutters.





 
The building is clearly centuries old, not in a very good shape, we can see the rough plaster, the electric wires, the old gutter and the dirty walls. Opposite to this, there is a lovely shop window which helps us to forget the neglected building. The window shows us a different world: sparkling crystal perfume bottles, expensive glass chalice, beautiful wallpapers and fabrics, candle holders, luxurious silver tray. Instead of a fancy sign I chose handwriting to prepare the Gloire and Toile sign, it fitted my purpose better to bring back a piece of the old glory.

 

 
As it is a lightweight project, I mainly used styrofoam, cardboard, basswood and plexiglass to create the scene. The shop window is painted by a mixture of Lignocolor Sky Blue and Limpet Shell, while the part of the neighbouring building we see got shutters painted by bright Lignocolor Limpet Shell colour.
 



 
The best thing in it, that outside it looks like an elegant book, I can keep it on my bookshelf and noone thinks it is not a fancy-shmancy book. But when I want to feel myself back in Paris, I just open it.
 
I hope you like it,
have a lovely day,
Orsi
********************
Az egész egy hamis könyvvel kezdődött, amit szeszélyből vettem meg egy üzletben. Megejtően jól nézett ki a sápadt olivazöld bőrkötéssel (gyanítom, hogy műbőr) és arany díszítéssel, egyszerűen nem jöhettem el üres kézzel.
Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy egy apró francia üzletfrontot fogok elrejteni belé – mivel a gerincén hatalmas Bourbon liliom van, ez elég kézenfekvő döntés volt. 5-6 hétbe telt kitalálnom, hogy milyen üzletet is akarok. Végül megszületett a döntés: egy csöppnyi lakberendezési bolt lesz, ami – az én képzeletem szerint – valahol a párizsi Marais negyedben van, közel a Vogézek teréhez. A Marais tömve van ehhez hasonló kis csodákkal: enyhén megroggyant, több száz esztendős házak, melyek szeretnivaló boltocskákat rejtenek, tele kincsekkel. A név azonnali döntés volt: Gloire & Toile. A Gloire nemcsak dicsőséget, dicsfényt jelent franciául, hanem egy korszakot, a ragyogás, a luxus korszakát, mely a Bourbon-dinasztiához kötődik leginkább, különösen XIV., XV. és XVI. Lajoshoz. Egy dolgot teljes bizonyossággal tudtam: nem akarom használni az amúgy is „túlhasznált” Marie Antoinette-témát, a célom az volt, megmutassam, mennyivel többről szólt ez. Jouy-i kelmét használtam (Toile de Jouy), a legismertebb francia textilt, kinek első készítőit XVI. Lajos udvari szállítókká nevezte ki. A jouy-i kelme manapság már inkább egy anyagtípust jelöl: jellegzetes, aprólékos mintákkal nyomott színes textileket, amik nem kizárólag Jouy-ból származhatnak. Az én kis boltom a jouy-i kelme mellett üveget, kristályt, tapétát, díszes dobozokat, képeket, festményeket és elegáns lakberendezési tárgyakat kínál.
Úgy döntöttem, hogy a belső borítót is díszbe öltöztetetem, mégpedig egy másik épület homlokzatának egy részét festem rá. Mézszínű, málló vakolatot és vibrálóan kék spalettákat kapott.
Az épület egyértelműen több száz éves, nincs túl fényes állapotban, látjuk a hibás vakolatot, az omladozó, málló részeket, a salétromos falat, öreg csatornát, a kívül  húzott elektromos vezetékeket a piszkos falon. Ezzel ellentétben áll a kirakat, ami elfeledteti velünk az épület elhanyagolt külsejét. A kirakat egy másik világba repít minket: csillogó kristály parfümös üvegcsék, drága üvegkelyhek, mesés tapéták és textilek, karcsú gyertatartók, drága ezüstök világába. A névtáblához régies kézírást választottam, számomra ez sokkal közelebb áll a témához, mint valami számítógéppel generált egyenfelirat, visszahozza a régmúlt világ cseppet megfakult báját.
Mivel ez egy könnyűsúlyú projekt, főként nikecellt, kartont, hársfát és plexit használtam az alkotás során. A kirakat és az üzletfront festéséhez Lignocolor Sky Blue és Limpet Shell keverékét használtam, amit azután égetett umbra, fekete, galambszürke, fehér és limpet shell színekkel antikoltam és tettem izgalmasabbá. A kirakat nyitható, így a dekorációt cserélni lehet benne, ha ráunnék.
A fal eredeti színe fehér, amit több árnyalatú szürkével öregítettem és „koszoltam”.
A szomszédos épület saját keverésű halvány mészkő árnyalat, piszkosszürke bemosást, szivarlevél, égetett umbra, galambszürke és fekete antikolást kapott.
A teljes projekt elkészítése három hetet vett igénybe köszönhetően az aprólékos festésnek, antikolásnak.
A legjobb benne, hogy kívülről egy elegáns könyv, nyugodtan tartatom a könyvespolcon, senki nem sejti, hogy az nem egy csili-vili könyv. De amikor újra Párizsban akarom érezni magam, csak kinyitom, és gondolatban máris ott sétálok a Marais szűk utcáin.
 
Remélem nektek is tetszik,
szép napot,
Orsi
 

2017. június 2., péntek

Dutch Still Life / Holland csendélet



This Dutch Still Life, which loosely based on a painting by Van Utrecht served one and only purpose, to show how amazing a food display can be, how it is more than a pile of different dishes and fruits: it is art. 


Dutch still lives were largely popular during the centuries. If someone ordered one, they could choose from the painter’s pattern book, than the painter created a stunning display. Food, fruits and vegetables were hidden meaning, which makes these art pieces far more interesting.
Still lifes that emphasized abundance by depicting a diversity of objects, fruits, flowers and dead game, often together with living people and animals gained popularity in the Dutch Republic during the 1600s.
Pronkstillevens (Dutch for 'ornate' or 'sumptuous' still life) are usually interpreted as a form of vanitas painting that conveys a moral lesson, and so the various objects in the compositions serve as symbols that can be read as an admonition or a life lesson. It is also worth noting that the presence of luxury items like expensive fruits and exotic animals serves the purpose of evoking a general air of wealth.
Due to their connection with wine, grapes (especially red grapes) for example can represent the blood of Jesus from a Christian point of view, or can also stand for drunkenness and intoxication, but because of their high price, they could also set the mood for a very expensive and elegant feast on the picture. Cantaloupes and peaches could serve the same purpose; whilst the former could represent sweetness and earthly pleasures and the latter could stand for youth and austerity, they are both fruits that could have been very hard to come by in 17th century Antwerp.



Apart from their connection to the Virgin Mary and high price in the era, lemons were very popular topic of still lifes because when pealed, they offered a chance for the painter to show his talent and virtuosity. The juicy flesh had to be shiny like a gemstone; the white inside of the peel had to look very soft and flossy; and the yellow outer skin had to be painted very carefully to give back its unique, uneven texture.

Even though they were a little more common, apples, mulberries and cherries also carry simbolic value. In antiquity, apples were present in many myths and stories, most promimently in the Judgement of Paris, but in Christian mythology they gained even more importance as the fruit from the tree of the knowledge of good and evil; while due to their red colour, mulberries and cherries can represent the blood and suffering of Christ.


Lobsters weren't exceptionally costly either, but they were still regarded fit to be served at feasts, and looked magnificent on the table; while even though their humble appearance, oysters were not only highly expensive, but also regarded as a potent aphrodisiac and the symbol of femininity. To further enrich the scene, in the form of a large, intricately ornated pie and a ham, there is also meat on the table, often acting as a reminder of life's fleeting nature.





Apart from food items, the silver and copper plates and dishes also serve to further enhance the image of a rich, festive table, surrounded by musical instruments, symbolizing the sense of hearing, just like all the food laid on the table represents the sense of taste and the shiny objects stand for the sense of sight.
The presence of exotic animals, like the parrot (who due to his cleanliness and habit of preening his feathers was considered one of the birds of Virgin Mary), or the monkey (the symbol of wastefulness and folly) and the well-bred and artfully groomed little dog (representing loyalty and good manners) also helps the painter to set a scene of luxury and decadence.
My still life is a „less complicated” version of the original, which still uses the most powerful elements, such as the lobster, lemon, pie, mulberries, figs, grapes and ham, but added some largely popular items to it, such as oysters, artichoke, strawberry and pomegranates. 




















I hope you like it
have a lovely day,
Orsi
******************
Ez a holland csendélet, mely fő vonalaiban Van Utrecht egyik festményén alapul, egyetlen célt szolgál: megmutatni mennyire gyönyörű lehet egy ételcsendélet, mennyivel több, mint különböző étkek és gyümölcsök halmaza: művészet.
A holland csendéletek felettébb népszerűek voltak az elmúlt évszázadok alatt. Ha valaki rendelt egyet, lehetősége volt a festő  mintakönyvéből választani, és a művész megalkotott egy lenyűgöző csendéletet. Ételek, gyümölcsök, zöldségek mind mögöttes jelentést hordoznak, melyek az alkotást még érdekesebbé teszik.
Az állatok, gyümölcsök, virágok, a halott vadállatok sokféleségét hangsúlyozó csendéletek, amelyeken  gyakran élő embereket, állatokat is láthatunk, roppant népszerűségnek örvendtek az 1600-as évek Hollandiájában.
A Pronkstillevens (holland, jelentése díszes, pazar csendélet) általában „vanitas” (a földi javak hiábavalóságát, az élet múlandóságát tükröző festmény, olyan jellegzetes motívumokkal, mint koponya vagy óra) típusú festményként értelmezett mű, ami morális leckét tanít, és a festményen látható motívumok is ezt tükrözik. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a festményeken látható drága gyümölcsök, egzotikus állatok feladata a jólét gondolatának sugallása.
Borral való kapcsolatuk okán a szőlő – különösen a vörös szőlő - keresztény értelmezésként szimbolizálhatja Jézust, de a részegséget, mámorosságot is, magas ára miatt pedig azt mutatja, hogy a kép egy elegáns, gazdag lakomát ábrázol. Hasonló célt szolgál a sárgadinnye és az őszibarack is, bár az előbbi az édességet és a földi örömöket, míg az utóbbi a fiatalságot, mértékletességet szimbolizálja. Közös bennük, hogy mindkét gyümölcsöt rendkívül nehezen lehetett beszerezni a XVII. századi Antwerpenben.
Függetlenül a magas árától és a gyümölcs kapcsolatától Szűz Máriával, a citrom igen népszerű elem volt a csendéleteken, mivel hámozva lehetőséget nyújtott arra, hogy a festő tehetségét megmutassa: a ledús hús csillog, mint egy ékkő, a fehér, belső héj puha és selymes, míg a citrom héja különleges, egyenetlen felületű.
Bár az alma, faeper, cseresznye meglehetősen közönséges gyümölcs, mégis szimbolikus jelentést hordoz. A múltban az alma számtalan mítoszban és történetben kapott szerepet, gondoljunk csak Párisz almájára, de a keresztény mitológiában még kiemeltebb szerepe van: a tudás fájának gyümölcse; míg piros színe miatt a faeper és cseresznye Jézus vérét és szenvedéseit jeleníti meg.
Ellentétben napjainkkal, a homár nem volt kiemelkedően drága, de továbbra is a lakomák részének maradt, mivel nagyszerűen mutatott az ünnepi asztalon. Bár külsejük finoman szólva nem mutatós, az osztriga nem csak szemérmetlenül drága volt, de afrodiziákumnak és a nőiség szimbólumának számított. A képet tovább gazdagítja a hatalmas, különös gonddal díszített pite, valamint a sonka, utóbbi – mint hús – az élet múlandóságát szimbolizálja.
Az ételek mellett az ezüst és bronztálak, edények tovább erősítik a gazdag ünnepi asztal benyomását, az eredeti festményen körülvéve zeneszerszámokkal, melyek a hallást, mint érzéket jelenítik meg, ahogy az asztalon lévő ételek képviselik az ízlelést, a fényes tárgyak pedig a látást.
Az egzotikus állatok jelenléte, mint a papagáj (aki tisztasága és tollváltása miatt Szűz Mária egyik madarának számít), vagy a majom (a pazarlás és bolondság szimbóluma) és a jól tartott, gondosan ápolt kutya (a hűséget és a jó modort szimbolizálja) segít a művésznek a dekadens, fényűző jelenet megalkotásában.
Az én csendéletem kevésbé összetett verziója az eredetinek: alkalmazza az olyan erőteljes elemeket, mint a homár, a citrom, a pite, a faeper, a füge, a szőlő és a sonka, de hozzáadtam olyan népszerű elemeket is, melyek az eredeti képen nem szerepeltek, de gyakorta előfordultak a kor alkotásain, mint az osztriga, articsóka, szamóca és gránátalma.

Remélem érdekes olvasmány volt, és tetszik az én kis csendéletem,
legyen szép napod,
Orsi