The festive season is over and I started the new year with some upholstering work. My pretty pale apple green leather swiwel chair is on sickness leave due to a wrong gas lift, and I had to put into use my old office chair. It serves perfectly and amazingly comfortable (it is a Swiss piece, which was made 20 years ago), but poor old lady was so ugly and didn't fit into the interior. This is a "partial before photo" about it, as the legs and the arms were made of black metal, but I took the photo after the first layer of white paint:
I had to leave the bottom of the legs unpainted, as these are tiny half balls fitted into the legs, so the chair can stand straight and balanced on uneven surface too.
The colour of the fabric was a bluish green, ugly and old fashioned. As I planned to use the chair mostly in the workshop corner and in the bedroom I tried to find a colour which matches with the wall and the bedcover and fits into the current style, which is a nice mix of the French country and calm Scandinavian.
I bought this fabric at least five years ago on a sale, it is a sturdy one designed for sofas so I thought it will be perfect choice. I remember the words of Nancy Summers, who taught me miniature upholstering in the IGMA Guild School 3,5 years ago about upholstering with striped fabric: the most important thing to keep the stripes straight and match the seat with the back. This way the overall look will be neat and elegant.
I decided to make padded arms too, as the chair otherwise looked too modern and square and I wanted to look it softer and more elegant. I'm not completely satisfied with them, but the chair looks like an armchair now, and the padded arms are really comfortable. I promise I will post better quality photos about it, but the lights currently make it impossible to take better ones.
I used antique gold colour paint to soften the harsh white feet. I bought 4 meters of silk braid and only 7 cm left after I finished the decoration work.
I will return soon with more miniatures,
have a great day,
Orsi
**
Boldog új évet mindenkinek! A legnagyobb változás a blogon, hogy mostantól nemcsak angolul, de magyarul is írok.
Az ünnepek után az idei évet egy kis kárpitozással kezdtem. A csinos halvány almazöld főnöki bőrfotelem betegszabadságon van tönkrement gázlift miatt, így kénytelen vagyok a régi irodaszékemet használni. Nagyon jól szolgál, és fantasztikusan kényelmes is (svájci gyártmány, 20 évvel ezelőtt készült), de szegény öreg hölgy botrányosan ronda, és egyáltalán nem illik az enteriőrbe. Az első fotó egy „félig-ilyen-volt” kép, mivel a lábak fekete fémből készültek, de a fotót az első réteg fehér festék után csináltam.
A lábak alját fehéren kellett hagynom, mert apró félgömbök vannak beleépítve, így a szék egyenetlen felületeten is egyenesen áll.
A kárpit színe kékes zöld volt, igen rút és divatjamúlt. Mivel úgy terveztem, hogy a széket többnyire az alkotósarokban és a hálóban fogom használni, ezért olyan színt kerestem ami illik a falhoz, valamint az ágytakaróhoz, és illeszkedik a jelenlegi stílusba is, ami a vidéki francia és a hűs skandináv kellemes keveréke.
Legalább 5 éve vettem ezt az anyagot egy leértékelésen, valódi kárpitszövet, amit kanapékhoz terveztek, így tudtam, hogy ez lesz a tökéletes választás. Eszembe jutottak Nancy Summers szavai, aki miniatűr kárpitozást tanított nekem az IGMA Guild School-ban 3,5 éve. Ő mondta, hogy csíkos anyaggal való kárpitozásnál a legfontosabb, hogy egyenesen tartsuk a csíkokat, és egyeztessük az ülőrészen és a támlán futó mintát, így a darabunk megjelenése harmonikus és elegáns lesz.
Úgy döntöttem párnázom a karfákat is, mivel a szék túl modernek és szögletesnek nézett ki, én pedig elegánsabb és puhább, hívogatóbb darabot akartam. Nem vagyok teljesen elégedett velük, de az összehatás sokkal „karosszékesebb” lett, és a párnázott karfák nagyon kényelmesek. Ígérem, hogy csinálok jobb fotókat is róla, de a jelenlegi fényviszonyok mellett ezek lettek a legjobbak.
Antik arany árnyalatú festékkel enyhítettem a lábak erős vonalát és a túlságosan fehér festéket. 4 méter selyemzsinórt vettem a dekoráláshoz, amiből mindössze hét cm maradt, mire befejeztem a munkát.
Hamarosan visszatérek újabb miniatűrökkel,
szép napot kívánok,
Orsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése