This Dutch Still Life, which loosely based on a painting by
Van Utrecht served one and only purpose, to show how amazing a food display can
be, how it is more than a pile of different dishes and fruits: it is art.
Dutch still lives were largely popular during the centuries.
If someone ordered one, they could choose from the painter’s pattern book, than
the painter created a stunning display. Food, fruits and vegetables were hidden
meaning, which makes these art pieces far more interesting.
Still lifes
that emphasized abundance by depicting a diversity of objects, fruits, flowers
and dead game, often together with living people and animals gained popularity
in the Dutch Republic during the 1600s.
Pronkstillevens
(Dutch for 'ornate' or 'sumptuous' still life) are usually interpreted as a
form of vanitas painting that conveys a moral lesson, and so the various
objects in the compositions serve as symbols that can be read as an admonition
or a life lesson. It is also worth noting that the presence of luxury items
like expensive fruits and exotic animals serves the purpose of evoking a
general air of wealth.
Due to their
connection with wine, grapes (especially red grapes) for example can
represent the blood of Jesus from a Christian point of view, or can also stand
for drunkenness and intoxication, but because of their high price, they could
also set the mood for a very expensive and elegant feast on the picture. Cantaloupes
and peaches could serve the same purpose; whilst the former could
represent sweetness and earthly pleasures and the latter could stand for youth
and austerity, they are both fruits that could have been very hard to come by
in 17th century Antwerp.
Apart from
their connection to the Virgin Mary and high price in the era, lemons
were very popular topic of still lifes because when pealed, they offered a
chance for the painter to show his talent and virtuosity. The juicy flesh had
to be shiny like a gemstone; the white inside of the peel had to look very soft
and flossy; and the yellow outer skin had to be painted very carefully to give
back its unique, uneven texture.
Even though
they were a little more common, apples, mulberries and cherries also carry
simbolic value. In antiquity, apples were present in many myths and
stories, most promimently in the Judgement of Paris, but in Christian mythology
they gained even more importance as the fruit from the tree of the knowledge of
good and evil; while due to their red colour, mulberries and cherries
can represent the blood and suffering of Christ.
Lobsters
weren't exceptionally costly either, but they were still regarded fit to be
served at feasts, and looked magnificent on the table; while even though their
humble appearance, oysters were not only highly expensive, but also
regarded as a potent aphrodisiac and the symbol of femininity. To further
enrich the scene, in the form of a large, intricately ornated pie and a ham,
there is also meat on the table, often acting as a reminder of life's
fleeting nature.
Apart from
food items, the silver and copper plates and dishes also serve to further
enhance the image of a rich, festive table, surrounded by musical
instruments, symbolizing the sense of hearing, just like all the food laid
on the table represents the sense of taste and the shiny objects stand for the
sense of sight.
The presence
of exotic animals, like the parrot (who due to his cleanliness and habit
of preening his feathers was considered one of the birds of Virgin Mary), or
the monkey (the symbol of wastefulness and folly) and the well-bred and
artfully groomed little dog (representing loyalty and good manners) also
helps the painter to set a scene of luxury and decadence.
My still life is a „less complicated” version of the
original, which still uses the most powerful elements, such as the lobster,
lemon, pie, mulberries, figs, grapes and ham, but added some largely popular
items to it, such as oysters, artichoke, strawberry and pomegranates.
I hope you like it
have a lovely day,
Orsi
******************
Ez a holland csendélet, mely fő vonalaiban Van Utrecht egyik
festményén alapul, egyetlen célt szolgál: megmutatni mennyire gyönyörű lehet egy
ételcsendélet, mennyivel több, mint különböző étkek és gyümölcsök halmaza:
művészet.
A holland csendéletek felettébb népszerűek voltak az elmúlt
évszázadok alatt. Ha valaki rendelt egyet, lehetősége volt a festő mintakönyvéből választani, és a művész megalkotott
egy lenyűgöző csendéletet. Ételek, gyümölcsök, zöldségek mind mögöttes
jelentést hordoznak, melyek az alkotást még érdekesebbé teszik.
Az állatok,
gyümölcsök, virágok, a halott vadállatok sokféleségét hangsúlyozó csendéletek,
amelyeken gyakran élő embereket, állatokat
is láthatunk, roppant népszerűségnek örvendtek az 1600-as évek Hollandiájában.
A Pronkstillevens (holland, jelentése
díszes, pazar csendélet) általában „vanitas” (a földi javak hiábavalóságát, az
élet múlandóságát tükröző festmény, olyan jellegzetes motívumokkal, mint
koponya vagy óra) típusú festményként értelmezett mű, ami morális leckét tanít,
és a festményen látható motívumok is ezt tükrözik. Ugyanakkor észre kell
vennünk, hogy a festményeken látható drága gyümölcsök, egzotikus állatok
feladata a jólét gondolatának sugallása.
Borral való
kapcsolatuk okán a szőlő – különösen a vörös szőlő - keresztény értelmezésként
szimbolizálhatja Jézust, de a részegséget, mámorosságot is, magas ára miatt
pedig azt mutatja, hogy a kép egy elegáns, gazdag lakomát ábrázol. Hasonló célt
szolgál a sárgadinnye és az őszibarack is, bár az előbbi az édességet és a
földi örömöket, míg az utóbbi a fiatalságot, mértékletességet szimbolizálja.
Közös bennük, hogy mindkét gyümölcsöt rendkívül nehezen lehetett beszerezni a
XVII. századi Antwerpenben.
Függetlenül a
magas árától és a gyümölcs kapcsolatától Szűz Máriával, a citrom igen népszerű
elem volt a csendéleteken, mivel hámozva lehetőséget nyújtott arra, hogy a
festő tehetségét megmutassa: a ledús hús csillog, mint egy ékkő, a fehér, belső
héj puha és selymes, míg a citrom héja különleges, egyenetlen felületű.
Bár az alma,
faeper, cseresznye meglehetősen közönséges gyümölcs, mégis szimbolikus
jelentést hordoz. A múltban az alma számtalan mítoszban és történetben kapott
szerepet, gondoljunk csak Párisz almájára, de a keresztény mitológiában még
kiemeltebb szerepe van: a tudás fájának gyümölcse; míg piros színe miatt a
faeper és cseresznye Jézus vérét és szenvedéseit jeleníti meg.
Ellentétben
napjainkkal, a homár nem volt kiemelkedően drága, de továbbra is a lakomák
részének maradt, mivel nagyszerűen mutatott az ünnepi asztalon. Bár külsejük
finoman szólva nem mutatós, az osztriga nem csak szemérmetlenül drága volt, de
afrodiziákumnak és a nőiség szimbólumának számított. A képet tovább gazdagítja
a hatalmas, különös gonddal díszített pite, valamint a sonka, utóbbi – mint hús
– az élet múlandóságát szimbolizálja.
Az ételek
mellett az ezüst és bronztálak, edények tovább erősítik a gazdag ünnepi asztal
benyomását, az eredeti festményen körülvéve zeneszerszámokkal, melyek a
hallást, mint érzéket jelenítik meg, ahogy az asztalon lévő ételek képviselik
az ízlelést, a fényes tárgyak pedig a látást.
Az egzotikus
állatok jelenléte, mint a papagáj (aki tisztasága és tollváltása miatt Szűz
Mária egyik madarának számít), vagy a majom (a pazarlás és bolondság
szimbóluma) és a jól tartott, gondosan ápolt kutya (a hűséget és a jó modort
szimbolizálja) segít a művésznek a dekadens, fényűző jelenet megalkotásában.
Az én
csendéletem kevésbé összetett verziója az eredetinek: alkalmazza az olyan
erőteljes elemeket, mint a homár, a citrom, a pite, a faeper, a füge, a szőlő
és a sonka, de hozzáadtam olyan népszerű elemeket is, melyek az eredeti képen
nem szerepeltek, de gyakorta előfordultak a kor alkotásain, mint az osztriga,
articsóka, szamóca és gránátalma.
Remélem érdekes olvasmány volt, és tetszik az én kis
csendéletem,
legyen szép napod,
Orsi
