I know it was a long ago
I posted anything here, the reason is very simple, I spent less time with
miniatures and more with real life activities.
But here I am, bringing
you my little planting room to show. I started to build this room last summer,
because I bought some amazing hydrangeas from Laura Settle and Jan van Doel
what I wanted to place into a proper scene. It wasn’t a question that it will be
a little French room. They have impeccable taste and great in interior design,
and who was better in landscaping than Andre Le Nôtre, who designed the gardens
of Vaux-le-Vicomte and Versailles among
many others. Most of the items in the room were collected during the years. I
bought this and that here and there, and finally incorporated them in one tiny
room. The angel is from Philadelphia, the bluish picture frame is from Vienna,
the hydrangeas from Chicago, as the white wire dome. The blue pitcher is from
Spain, the chair is at least 12 years old, I repainted and reupholstered then
aged it to fit the room. The glass items from the UK, the urn and some pots are
from Paris. The gorgeous rhinoceros bug was made by Fanni Sándor, a very
talented Hungarian IGMA Fellow, and a good friend of mine.
I framed the Redouté
drawings on the wall, made the roombox, the crates, hanger and the boxwood
topiaries, the tiny bird’s nest with the eggs, some of the tulips, the bulbs,
the candleholders, the planting knife and the baskets.
The walls are covered
with liquid wood then aged with acrylic paints. The floor was made of Eberhard
Faber light weight air drying clay, a great material to work with when your are
creating a house or a room. It is painted with acrylic paints as well.
I used the same method
for the window as I used for the Cape Cod room: the photo is printed onto foil
and it is placed between two layers of plexiglass, this way it gives depth and
the room is flooded with natural light. The light absolutely does the trick and
you will feel you look through a real window and see a real scenery not only a
photo.
I wanted to create a
cozy, distressed look, a kind of faded charm which makes you feel you arrived
home, which brings back forgotten summers, flowery fragrances, the feeling of
warm sunshine on your skin. It awakes different memories in every one of us.
For me it is Versailles, rainbow on the waterdrops in the fountains, warm air,
heavy with the fragrance of flowers, sparkly white sculptures, boxwood and yew
topiaries, picnic at the Trianon garden with fresh baguettes, Brie cheese and
grapes, artichokes at Marie Antoinette’s Hamlet and peace I’ve never felt before.
I tried to materilize
these feelings in this roombox. I just hope I was somewhat succesful with my
effort.
Thank you for reading,
have a lovely day,
Orsi
***************
Tudom régen volt, hogy
bármit is írtam a blogra, az oka nagyon egyszerű: kevesebb időt töltöttem
miniatűrökkel és többet a való élettel.
Most viszont itt vagyok,
és megmutatom a kis palántázó szobámat. Múlt nyáron kezdtem építeni, mert vettem
néhány csodás hortenziát Laura Settle-től és Jan van Doel-től, amiket
méltóképpen akartam bemutatni. Nem volt kérdés, hogy egy apró francia szoba
lesz az új lakóhelyük. A franciáknak hibátlan ízlése van, mesések a
belsőépítészetben, és ki volt jobb kerttervező, mint a – többek között -
Vaux-le-Vicomte és Versailles kertjét megálmodó André Le Nôtre?
A szobában helyett kapott
holmik közül a legtöbbet évek alatt gyűjtöttem. Vettem ezt meg azt itt és ott,
és végül ebben az apró szobában találtak otthonra. Az angyal Philadelphia-ból
van, a kékes képkeret Bécsből, a hortenziák Chicago-ból (de eredendően
Oklahomából és Hollandiából), csakúgy, mint a fehér drót búra. A kék kancsó
Spanyolországból, a szék pedig legalább 12 éves darab, csak újrafestettem,
kárpitoztam, és antikoltam, hogy illeszkedjen a szobába. Az üvegek az Egyesült
Királyságban készültek, az urna és néhány cserép Párizsból indult. Az elképesztő
orrszarvúbogarat Sándor Fanni, egy magyar IGMA Fellow, kedves barátom
készítette.
A falon látható Redouté
rajzokat én kereteztem, én készítettem a „szobadobozt” magát (jó bénán hangzik
ez magyarul), a ládákat, a fogast, a buxusokat, az apró madárfészket a
tojásokkal, néhány tulipánt, a virághagymákat, gyertyatartókat, ültetőkést és a
kosarakat is.
A falakat folyékony fával
fedtem, majd akrilfestékkel öregítettem, és adtam karaktert neki. A padló
Eberhard Faber könnyített súlyú, levegőre száradó gyurmából készült, szintén akrilfestékkel kezelve. Csodás alapanyag, ha
házat vagy szobát építünk.
Az ablak elkészítésénél
ugyanazt a megoldást használtam, mint a Cape Cod szobánál: a fotót fóliára
nyomtattam, két réteg plexi közé helyeztem, ami mélységet ad neki, és
természetes fénnyel árasztja el a szobát. A fény tökéletesen palira vesz
minket, az az érzésünk, hogy egy valódi ablakon nézünk ki és valódi tájat
látunk, nem egy fotót.
Otthonos, kicsit
elhasznált enteriőrt akartam teremteni, megfakult charme-ot, amitől úgy érzed,
hazaérkeztél, ami elfeledett nyarak élményét hozza vissza, virágos illatokat, a
meleg napfény érzését a bőrödön. Mindannyiunkban más emlékeket ébreszt. Bennem
Versailles-t, a szökőkutak vízcseppjein táncoló szivárványt, a meleg levegőt,
mely virágok illatával terhes, a csillogó fehér szobrokat, buxus és tiszafa
bokrokat, pikniket Trianon parkjában friss baguette-tel, Brie sajttal és
szőlővel, articsókákat Marie Antoinette apró birtokán, és békét, amit sosem
éreztem korábban.
Ezeket az érzéseket
szerettem volna életre kelteni ezzel a szobával, és csak remélni merem, hogy
valamelyest sikerrel jártam.
Köszönöm, hogy elolvastad,
szép napot kívánok,
Orsi
